A körútnak ezen szakaszán ahhoz vagyunk szokva a 4-es/6-os villamoson, hogy kapaszkodunk a fogantyúba és a táskánkba, pedig ideje lesz hozzászokni ahhoz is, hogy leszállunk a Baross utcánál. Van itt ugyanis egy olyan ékszerdoboz a Horváth Mihály téren, a Szent József templom szomszédságában, ami várostörténeti és gasztronómiai szempontból is megér egy látogatást.

Félve ugrottam be hozzá, pedig ilyen névvel nem lehet más, csak jó nő. Mondtam is előre, hogy csak egy órácskám lesz; arra az esetre, ha nem alakulnának jól a dolgok. Aztán úgy alakultak, hogy majdnem három órát voltam ott. Mert ez a Sophie, akit a Hajós utcában ismertem meg, bitang jó! Sőt, már az járt a fejemben, hogy de jó lenne egyszer Sophie-nál reggelizni.

Az, hogy Oscar-szobrok odaítélése után mindig tudatosabban választok filmet, ha van időm egy mozira, az semmi ahhoz képest, mennyire célirányosan megyek étterembe a Dining Guide Év Étterme Gála után. Idén is akadt még olyan a top 20-ban, ahol még nem jártam. Nem voltam ezzel egyedül; Budapest egyik csúcséttermébe alig járnak magyarok.

A párszi vallású, indiai családban felnövő, majd szupersztárrá és milliók ikonjává váló fiú megformálására egy törékeny egyiptomi származású srácot választottak, akit azelőtt szinte csak sorozat és karakter szerepekben láthattunk. Mindenkiben megállt az ütő, és nemcsak a Queen rajongók aggódtak az év filmje miatt.