Esztétikus lakókörnyezetet szeretnének a zalaiak

A közelmúltban már ennek szellemében újult meg a plébániahivatal és az egykori Zóna étterem épülete. A tapasztalatokról, illetve a két – már hatályban lévő – rendelkezés főbb, belvárost érintő elemiről kérdeztük Bálizs Andrej főépítészt.

- Az arculati kézikönyv és a településképi rendelet elsődleges célja, hogy rámutasson az adott város vagy falu épített és táji értékeire, megalapozza ezek helyi védelmét és lehetőséget biztosítson a településkép jellegzetességeinek megőrzésére, és adott esetben a harmonikus továbbfejlesztésére. Vagyis mindez egy jó lehetőség arra, hogy az ingatlanok tulajdonosai és az építtetők olyan házakat terveztessenek, építsenek, vagy a régieket olyan módon újítsák fel, hogy azok javítsák a településképet – mondta a főépítész.

Hozzátette: kiemelten fontos az építészeti örökség megóvása. A városban negyven felett van a védett épületek száma, és van néhány műemlék jellegű épület is. Az arculati kézikönyv a városon belül zónákat jelölt ki, meghatározva azok jellegzetességeit, értékeit. Ennek megfelelően januártól a belváros településképileg kiemelt területnek számít: észak-déli irányban nagyjából a Kaszaházi-hídtól a Csány térig, kelet-nyugati irányban pedig a Bíró Márton utcai vasúti hídtól, a Rákóczi út Dózsa György úti szakaszáig terjed. Ezen belül található az úgynevezett műemléki környezet. A zónán belül lévő régi épületek felújítását, és újak építését az eddigiekhez képest szigorúbban szabályozza a rendelet.

- A műemléki környezetben muszáj korhű módon felújítani a védett házakat. Az elmúlt években ezek energetikai korszerűsítése, homlokzatrekonstrukciója okozott némi problémát. A megoldás az, hogy az energetikai felújításnál belülről növelik a falak vastagságát, ezáltal nő az épület hőtároló tömege, így javítva a hőháztartást. A külső homlokzati elemek pedig nem sérülnek.

Hogy mely épület milyen színt kaphat, azt előzetes falkutatással állapítják meg a szakemberek. A felújítás előtt feltárják egy-egy régi ház korábbi színrétegeit, s ahhoz hasonló színeket, árnyalatokat keresnek.

- Érdekes, hogy a belvárosi övezetben, a korábbi évszázadokban sokszor használták nyílászárók esetében a mélyzöldet (ilyen volt például a bíróság, a múzeum és a Zóna épülete is), a homlokzatnál pedig a földszínek és a sárga bizonyos árnyalatai voltak népszerűek, de bátran nyúltak a kontrasztokhoz is. A Zóna és a plébániahivatal felújításakor most ismét ezek az árnyalatok kerültek előtérbe. A volt étterem esetében a nyílászárók a korábbihoz képest egy olajosabb zöld árnyalatot kaptak, míg az erkélykonzol alsó díszítőeleme, a régi világoshoz képest most antracitszürke lett. A kontraszt-hatásra is jó példa a Zóna épülete, hiszen az egykori Központi kávéház homlokzatának emeleti része a korábbihoz hasonlóan megtartotta a téglaburkolatot, míg az alsó szint homokszínű lett. Ez a kontraszt jól látható egyébként az épületről készült régi fotókon is.

A plébániahivatallal kapcsolatban a főépítész megemlített egy örömhírt is: levették az erkélyt kitakaró (rendezvényeket reklámozó) molinót, így a Rákóczi út felől érkezők teljes pompájában láthatják ezentúl a megújult homlokzatot.

Kérdésünkre Bálizs Andrej elmondta: nem az a cél, hogy ezentúl az összes régi belvárosi épület földszínű legyen az esetleges felújításokat követően. Annál is inkább, mert mindegyik épületnek más a karaktere, és a színválasztásnál ezeket a különbözőségeket is figyelembe veszik.

(forrás: http://www.zalamedia.hu/vezeto-hirek/kozter/korhu-felujitasok-a-zonan-belul)