2020. július 10.
Orbán: nagy államférfi vagy bukott diktátor?

Orbán: nagy államférfi vagy bukott diktátor?

Minden esélye megvolt a regnáló miniszterelnöknek, hogy nagy államférfiként vonuljon be a történelembe, de túltolta. Visszaadta ugyan az ország tartását, de ma már szerte a világon korrupt állami maffiavezérként tekintenek rá.

Neki sikerült először egy nagyon tudatos úttal bebizonyítani, hogy nem kell feltétlenül az IMF emlőin nevelkedni, kiszolgáltatni magunkat a világ politikai és gazdasági érdekköreinek, hogy fel lehet építeni egy hazai bankrendszert, nagyvállalkozói réteget, jól működő állami cégeket, kiegyensúlyozott kulturális életet és saját média rendszert is, ami korábban sosem volt meg. Az Orbán rendszer nagy érdeme, hogy helyreállította az egyensúlyt az amúgy mesterséges népi-urbánus világok között. Tartást adott az országnak, új fazont. Ezt senki nem volt képes megtenni. Senkinek nem voltak eredeti gondolatai arról, hogy hogy kell országot építeni. Mindenki csak korábbi sémákból, vagy a tanácsadói ötleteiből merítkezett. Neki voltak eredeti gondolatai. Sokat támadták sok minden miatt, amit keményen végrehajtott. Persze sok populista intézkedése is volt, de kinek ne lenne ilyen a politikában.  Az út, amire lépett sokáig haladó volt. Minden eddiginél jobban próbálta támogatni a családokat is.

 

De sajnos csak egy darabig. Közben elszaladt a ló alatta is. A tanácsadói is kicserélődtek, és számos vállalhatatlan emberrel vette körül magát (Habony, Rogán, Mészáros Lőrinc, Németh Szilárd váltak meghatározóvá). Nemzeti tőke helyett tíz oligarchát nevelt fel ahelyett, hogy kétszázat csinált volna. Versenyképes KKVk helyett kegyenceket és hűbéreseket nevelt ki egy olyan gazdasági rendszerben, ahol előbb-utóbb mindenki valaki lekötelezettje, azaz a rendszer része lesz, ahol már nem a teljesítmény számít, hanem a kapcsolatok. Vidám beszélgetések helyett félelmet épített fel a tantestületektől kezdve közintézményeken át az egészségügyig. Ahol nem lehet ellenvélemény. Ahol totális média uralmuk alatt a kiválasztottak úgy érzik, hogy már mindent megtehetnek, mert csak egy napig lesz hír egy sokmilliárdos korrupció. Ahol már nemcsak nappal és éjjel hazudnak, hanem mindig. Ahol az a cél, hogy jól butítsuk el az embereket, mert az oktatás és a gondolkodás veszélyes. Ahol mindenkivel üzletet lehet kötni, függetlenül attól, hogy baltás gyilkos mögött álló politikus, körözött arab bűnöző vagy az orosz állam. Eközben azonban folyamatosan maradunk le régiónk országaitól is, de azt halljuk nap mint nap, hogy „az ország jobban teljesít”.  Ahol mindenre képes a rendszer a hatalom megtartása érdekében, főleg egy jócskán felnagyított veszélyre, a migránsokra alapozva.

 

Ellentétes véleményért kattintson IDE, a cikk folytatásához pedig IDE

Megosztás