2020. július 10.
Horrortörténetet rejtett a chilei „UFO-múmia” titka

Horrortörténetet rejtett a chilei „UFO-múmia” titka

Túlságosan emberi a megoldás.

Az elmúlt 15 évben az ufóvadászok egyik legtöbbet hangoztatott bizonyítéka az idegenek bolygónkon tett látogatásáról egy Chilében talált mumifikálódott holttest volt, ám a tudományos vizsgálatokat követően kiderült róla, hogy természetesen semmi köze a földönkívüliekhez.

 Persze érthető volt az érdeklődés, ugyanis a mintegy 20 cm „magas” holttestnek kúp alakú feje van és magzati mérete ellenére egy hatéves gyermek csontozatával rendelkezik – írja a Futurism.

A múmia végezetül jogilag nem túlzottan tiszta körülmények között egy spanyol üzletember tulajdonába került, aki egy földönkívüli élet kutatására létrehozott intézet a CSETI (Center for the Study of Extra-Terrestrial Intelligence) kutatóit bízta meg a holttest vizsgálatával, akik bevonták a Stanford Egyetem immunológusát, dr. Garry Nolan-t is a munkába. Nolan még 2013-ban egyértelműen megerősítette a maradványok emberi jellegét, tehát az már biztos, hogy Ata (ezt a nevet kapta a múmia az Atacama sivatagról, ahol megtalálták) semmiképpen sem lehet földönkívüli.

A közelmúltban Nolan és csapata új tanulmánnyal jelentkeztek, melyben magyarázattal szolgálnak Ata nem épp mindennapinak nevezhető megjelenésére is, ezt pedig hét különböző genetikai mutációban jelölték meg.

Emberi?

Ata emberi származása azonban új problémákat vetett fel, ugyanis chilei tudósok és a kormány is jogi és etikai aggályoknak hangot adva követelik a test hazaszállítását, ugyanis a múmia szerintük chilei állampolgár, sőt léteznek olyan szakértői vélemények, melyek szerint a nagy valószínűséggel eleve halva született, vagy születése után nem sokkal elhunyt kislány maradványai nem lehetnek 40 évnél régebbiek, magyarán akár még a szülei is élhetnek.

A kialakult erkölcs kontra tudomány vita jól jellemzi a tudományos élet és a politika viszonyrendszerét, valamint a kérdés nemzetközi szabályozatlanságát. Ráadásul minél nagyobb a balhé, annál kisebb esély lesz arra, hogy a kutatók bevállalják emberi maradványok vizsgálatát, vagy legalábbis nyilvánosságra hozzák azok eredményeit.

(Kép: Pixabay)

Megosztás